FELHÍVÁS!!! FIGYELEM!!!

Felhívás!!!

Kedves ABBI-sok és MINDENKI aki olvassa a blogunkat!

Tegyük fel magunknak a kérdést, és remélem válaszolni is tudunk majd, hogy mennyi pénzbe került az utolsó árucikk amit vásároltunk?! Hány lejt hagytunk ott utoljára valamelyik gyorskajáldában?!
Bármilyen összegben is állapodunk meg, biztos vagyok benne, hogy nem egy vagyonról van szó. Viszont függetlenül az összegtől, legyen az akármilyen kicsi, magabiztosan mondhatom, hogy míg mi egyedül laktunk jól, addig valahol a világ másik oldalán sokkal többen lakhatnának jól, abból a bizonyos összegből.
Az Úr Jézus a szívemre helyezte azt, hogy pénzügyi támogatást gyűjtsek a Pro Afrika jótékonysági alapítványnak, és ebben a ti segítségeteket is kérem. Mekkora összegről lenne szó? Amennyit az Úr a szívetekre helyez. Viszont szeretném, ha a minimum összeg az 17,30 RON lenne.
Mi ABBI-sok szeretünk a KFC-be járni. Ott egy „ 5 Crispy Strips” menü 17,30 lejbe kerűl. Az ifiórán abban egyeztünk meg, hogy tavaly minimum 10-szer voltunk a KFC-be ifi szinten.
17,30 lejből majdnem jól lehet lakni egy személynek, egyszer a KFC-ben, itt Aradon. Kenyában 17,30 lejből egy személy majdnem 11 alkalommal lakhatna jól. Pontosabban 10,81-szer. Azért vázoltam fel ezt nekünk, hogy legyen egy kis súlya annak, hogy mi mennyi pénzt vagyunk hajlandóak egy gyorskajáldában ott hagyni, és azt is, hogy mennyit is jelent ez az összeg egy olyan országban mint Kenya.
Felszólítalak benneteket arra, hogy járuljatok hozzá ehhez az akcióhóz annyival amennyit az Úr a szívetekre helyez.
Mindenki ismeri a Pro Afrika nevezetű alapítványt és annak vezetőjét Giorgiov Adrián lelkipásztór testvért. Ez bizonyítja, hogy ez a dolog nem kamu, nem csalás és nem ámítás.
Február harmadik hétvégéjén átmegyek Váradon, és akik szeretnétek segíteni, még előtte juttassátok el nekem azt a bizonyos összeget. Utána is lehet természetesen, de azon a dátumon biztos eljut az alapítványhoz a segítségetek.

A kenyai embereknek rád van most szüksége! Te teheted a jót! De vigyázz, mert:
„… aki teheti a jót, de nem teszi bűne az annak.”

Előre is köszönöm, mert tudom, hogy számíthatok rátok.

Zsolt

Amikor nem vagyok...

(Zsolt küldte, hogy tegyem közzé)

Amikor nem vagyok…

Éjfél után három perccel,
a falusi templom egyik kopott padjában ültem,
de nem voltam ott.
Kétségbe esve kirohantam a poros útra,
de nem voltam ott.
Könnyes szemekkel tovább szaladtam, keresztül a kietlen, sötét utcán
és minden elhagyott ház, minden ablakában
kerestem, vártam, hogy meglássam saját magam,
de nem voltam ott.
Lihegve kiértem a falu szélére, szívem a torkomban lüktetett.
Térdre rogytam, keservesen sírtam és nem tudtam,
miért vagyok egyedül, miért nincs senki velem,
hogy miért nem látott engem senki a faluban,
ahova karnevállra gyűltek az emberek.
Térdeltem a falu szélén a porban,
térdeltem az éjszaka sötét leple alatt,
de nem voltam ott.
Mélyen egy tócsába meredt a tekintetem,
de nem nézett vissza senki sem.
Könnycsepp hullik a szememből a tócsába,
de nem zavarja fel annak felszínét,
mintha itt se lennék.

Amikor nem szeretek, akkor gyűlölök.
Amikor nem kötözök, akkor okozok sebeket.
Amikor nem mosolygok, akkor lenézek.
Amikor nem simogatok, akkor ütök, rúgok, pofozok.
Amikor nem ölelek, akkor eltaszítok.
Amikor nem csókolok, akkor leköpök.
Amikor nem építek, akkor rombolok.
Amikor nem vagyok kedves, akkor csak utálatos.
Amikor nem vagyok jó, csak rosszra vagyok képes.
Amikor nem a világosságban, akkor a sőtétségben vagyok.

Feállok térdeimről és elballagok a tócsa mellől,
de nem vagyok itt.
Hiába nevetek és szórakozok a karneválon,
én ott se vagyok.
Elindulok a pusztába vezető úton, hátha ott vagyok...
... hátha, valahol a másik oldalon vagyok.

beindult

az EMABISZ (klikkelj ide, ha be szeretnél lépni) honlap. Hozzá lehet szólni, megköszönni a munkát, és a fórumon különböző megtapasztalásokat megosztani.

EMABISZ-a mi honlapunk!

ifizevető/helyettes választás

Imádkozzunk, hogy elsősorban Isten akarata szerint döntsünk, válasszunk, semmiképpen sem a magunk eszére hivatkozva.

Február 6-án ifivezető/helyettes választás lesz. Aki szeretne bekapcsolódni az imalánca, megteheti. Köszönjük!

s még valami mára:)

írtunk egy pár sort a lánykör blogjára is, akiket érdekel, (vannak képek is) azok elolvashatják, megtekinthetik ITT.

jó hír!!!!!

Jó hír!

A napokban volt Cezar kivizsgáláson, és a kezelő orvos szerint teljesen felépült. (Emlekeztetőül: Cezar egy évfolyamtársam, akit a nyáron rosszul diagnosztikáltak, majd kétszer is rosszul műtöttek meg, úgyhogy az, ami egy egyszerű vakbélgyulladásnak indult, nagyon elmérgesedett: kihasadt a vékonybele, egy folyadékzacskó keletkezett a gyomrában- és az élete is veszélybe volt).

Ez úton is köszöni, hogy imádkoztunk érte!

"És a hitbõl való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti õt."

Jakab 5:15a

ez itt most a reklám helye is:)

Megkértek, hogy tudósítsam veletek az alábbi lehetőségeket, amelyek által más fiatalokkal találkozhatunk, és lehetünk együtt egy pár napot:

1. Imaéjszaka Váradon a Rogériuszi gyülekezetben

2. Sí tábor az Aranyos-völgyében

SÍ TÁBOR

ARANYOS-VÖLGYE

2010. február 12-14. www.emabisz.ro

Egyensúlyban maradni

„… álljatok szilárdan…” 2Thessz. 2,15

Előadások:

 Szombat este: „Meddig sántikáltok kétfelé?”

 Vasárnap délelőtt: „Földi és mennyei értékek”

Jelentkezés:

Kürti Gábor

Cím: Str. Pădurii Nr. 133, Arad 310059

Tel: 0753012921; E-mail: gabi1ol@yahoo.com

A jelentkezés a részvételi díj elküldésével érvényes! Helyek száma 30.

Határidő: 2010. február 7.

Részvételi Díj:

100 RON/Fő

- 2 éjszaka szállás

- Étel (péntek vacsora-vasárnap ebéd)

További költségek:

- Utazás: amit mindenki helyileg old meg

- Sí bérlés: 15-20 Ron

- Felvonó: kispálya 2 Ron, nagypálya 5 Ron

Megjegyzések:

- A kezdőknek biztosítunk segítséget

- Sípálya webcam: http://www.jurnalul.ro/webcam/arieseni-62.html

www.abbiarad.blogspot.com

www.rhbc.ro

Program Tervezet

Péntek

9:00 - Kicsomagolás és reggeli

10:00 - Sí bérlés csoportosan

10:30 - Sízés

19:00 – Vacsora

20:00 – Közösségi alkalom

23:00 – Villanyoltás

Szombat

8:30 – Reggeli

9:00 – Közösségi alkalom

10:00 - Sízés

16:00 – Ebéd

17:00 – Szabadidő

20:00 – Előadás: „Meddig sántikáltok kétfelé?”

22:00 - Vacsora

23:00 – Villanyoltás

Vasárnap

9:00 – Reggeli

10:00 – Előadás: „Földi és mennyei értékek”

13:00 – Ebéd

14:00 – Sízés

18:00 – Eltávozás

...mert a jövő ma kezdődik!

Az emberi természet egyik alapköve a félelem. A félelmet több tényező kiválthatja, de ha egy kalap alá kellene gyűjteni őket, és egy szóban kellene megfogalmazni, akkor azt lehetne mondani, hogy minden ember fél az ismeretlentől. Bár kevés olyan hely van ezen a földön, ahova ember még nem tette a lábát, de a Föld felfedezése is egy „félelem” volt annak idején. Lement az ember az óceánok legmélyebb pontjaira, de előbb leküldött egy kamerát, hogy kiderítse mi van ott lent, és szűkebbé tegye az ismeretlen határait. Felment az ember egészen a Holdig, de előbb egy majom fedezte fel a kozmoszt. Ha tagadjuk, ha nem, az ismeretlentől fél az ember, és van egy „hely” ahova nem tudunk kamerát vagy majmot küldeni, mielőtt oda érkeznénk, de az érkezésünk elkerülhetetlen. Ez a hely vagy időpont a jövő. Még nem értél a cikk végére, kedves olvasó, ahogy ezeket a sorokat olvasod, de a cikk olvasásának a vége még az ismeretlen jövőben van számodra.

A jövő mindig is ismeretlen volt számunkra, és mindig az is marad. Istennek úgy tetszett, hogy ne fedje ezt fel előttünk, mert egyszerűen túl nagy hatalom lenne ez a mi kezeinkben.

A jövő mindenkit tárt karokkal vár, és senki nem kerülheti ki. De ha ez a bizonytalan aggódást, sőt félelmet keltő jövő előttünk, hívő emberek előtt is titok, akkor milyen kell legyen a mi hozzáállásunk? Jézus Krisztus utolsó mondata a következőképpen van megörökítve a Máté evangéliumában: „...tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és ímé én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”

Vagyis nem csak ünnepnapokon, nem minden héten kétszer, sőt nem is minden második nap, hanem „minden nap”. Ez jelenti a jelent, és minden kétséget kizárva jelenti a jövőt is.

Mindenkinek meg van a saját félelme, mert amilyen könnyen rejthet jót az ismeretlen, olyan könnyen rejthet rosszat is. A jövőt nem kerülhetem ki, mert a jövő ma kezdődik.

Mi pedig nem félelemre és rettegésre lettünk elhívatva. Arra sem, hogy tétlenül elszálljon felettünk az idő. Mert ha nem mi, akkor kik kell megváltoztassák a világot?!

„Mert megparancsolta angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.”

Most pedig itt vagyunk a jövőben... a cikk végéhez érve. Kevésbé érzed most Isten jelenlétét, mint a cikk olvasásának kezdetekor? Vajon Isten angyalai nincsenek-e most is melletted, és lehetséges-e, hogy épp csak egy pillanatra elengedték a kezed?

Előbb múlik el a föld és az ég, a tér és az idő, minthogy megfeledkezzen rólunk Istenünk.

Ezért ne félj, csak higgy, mert Isten tegnap és ma és holnap, mindörökké ugyanaz!

Szűcs Zsolt

szatmári szilveszterezés

Először is itt vannak a képek:):):) és a szatmári fiatalok honlapján még több kép, itt.

Isten kegyelméből, 4 ABBI személy (Éva, Reny, Norbi, Ed), a kisszentmiklósi ifi és 2 szerbiai ifitag együtt szilveszterezhettünk a Szatmárnémeti Magyar Baptista ifivel, gyülivel 2009 dec. 29.-e és 2010 jan. 2 között. Dec.30án egy egész napos szánkózás/síelés/snowbordozás volt szervezve a közeli Calvnic-i sípályán, ahol nagy hó és szép táj mellett mindenki nagyon jól érezte magát. Dec.31én délelőtt a gyülibe találkoztunk, ahol szervezett játékok voltak, illetve társas játékok. Volt lehetőség ismerkedni, beszélgetni, készülni az óévi alkalomra. Este 6 órától találkoztunk az egész gyülekezettel, amikor különböző szolgálatok, bizonységtevések, énekek, beszámolók gazdagították lelki életünket. Az óévi igehirdetés a Márk 4: 35-41 alapján volt, amit Vékás Zoltán lp. tolmácsolt nekünk. Az összejövetel után az ifjúság a gyülinél maradt megünnepelni az évnek utolsó óráit, és az új évnek első óráit. Szűcs Sándor lp. buzdított minket, hogy az új évben ragaszkodjunk mégjobban az Úrhoz. Éjfél elött pár percel elindultunk mindnyájan a városházához, ahol rengeteg ember összegyűlt. Csodálatos tüzijátékban volt részünk! Jó volt együtt lenni ott is, és az új év első perceiben Boldog Új Évet kívánni, és átölelni egymást. Amikor visszaértünk a gyülihez, elfogyasztottuk a finom kajákat, amiket a szatmári családok nagy szeretettel készitettek el. Ezután következtek nagyon sok szervezett, társas, ismerkedős, stb játékok, amiken sokat nevettünk és nagyon élveztünk! Hajnalba valamikor mindenki tele élményekkel, „frissen” :p visszatért szálláshelyére. Újév délután az összevont ifi szolgált az Úrnak a gyülibe. Nagyon felemelő volt együtt a nagy ifi énekelni, szolgálni, Istent dicsőíteni. Az igehirdetés az 1Korintus 1: 4-9 alapján volt amiből Vékás Zoltán lp. buzdított minket. Utószilveszteri alkalmat is szervezett a szatmári ifi, ami ugyancsak a gyülibe volt megtartva. Vacsorával kezdődött, majd főképp társas játékokbol állt a program. Január 2án mi aradiak sok élményekkel, barátokkal, lelki táplálékkal megtöltekezve hazaindultunk.

Köszönjük a szatmári ifinek és gyülinek a szeretetteljes vendégfogadást, és nagyon hálásak vagyunk, hogy egy felejthetetlen szilveszterrel ajándékoztak meg minket! Az Úr áldja meg őket és gyarapítsa gyülekezetüket sok istenfélővel!

Szűcs Reny

évi mottó

lehet az ifinek is, nemcsak az aradi gyülekezetnek, a következő igevers:

"Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám az Úr..."

Habakuk 2:1

Szeretnénk szerdán böjtölni és imádkozni az új lelkipásztorunkért. Imaláncot indítottunk, minden 10percben más-más imádkozik a gyülekezetből ezért az imatémáért.

Ne felejtsük el, ABBI, mi is tegyük! Isten kielégíti a szükségeinket ezen a téren is, csak

álljunk az imabástyára, szerdán is!

Levél Angliából:):):)

Levél ABBI-nak :)

Innen Oxfordból írok Nektek, ahol olyan tapasztalatokat élhettem meg, melyekről álmodni sem mertem, tudtam. Nem mertem örülni az életnek, mert annyira foglalt voltam egyebekkel. Itt nem merek szomorkodni, zúgolódni, mert Isten olyan dolgokat láttat meg velem, melyekről mit sem tudtam eddig.
A családról, melyben élek és dolgozom elmondhatom, hogy nagyon kedvesek és segitőkészek. Imáimban hordom őket, és az a vágyam hogy áldás lehessek számukra ittlétem alatt. Nagyon megszerettem őket.
Nagyon nehéz számomra az angol nyelv tanulása (mindig is az volt), s valószinü, hogy ha nem sikerül rövidesen, örömmel hazatérek.
A gyülekezet melybe járok a Headington Baptist Church, melynek web cimét megadom, hogy belekukkanthassatok az itteni gyülekezet életébe.- www.hbc-oxford.org.uk -
Barátaimmal rendszeresen járunk „The Globe Cafe”-ba, ahol fiatalok találkoznak, ismerkednek, kávé, tea meg süti mellett, majd Angliáról hallhatunk előadásokat. Sokan úgy járnak ide, hogy a neten találnak rá, de legtöbben barátaikon keresztül. Kérlek imádkozzatok ti is azokért a fiatalokért, akik még nem ismerik az Urat. Ezekbe az előadásokba igyekeznek beleszőni bibliaverseket, illetve Istenre mutatni. Áldozatkész szolgálatot végeznek testvéreink. Minden kedden találkozunk és angolul társalgunk, nagyon sok nemzetiségű fiatal jár ide a St Andrew’s Church-be. Lásd - www.globecafeoxford.org.uk -
A legfontosabb amit ez idő alatt megtanultam az, hogy barátainkat nagyon meg kell becsülni (megtapasztaltam új barátaimon keresztül), mert a szeretet, öröm, békesség, türelem, szivesség, jóság, hűség, szelidség és mértékletesség Gyümölcsét a Szentlélek termi bennük, és nekem is ezt kell tennem.
Örömmel értesülök a blogon keresztül mindarról ami otthon történik veletek; ezen sorok befejeztével hadd köszöntselek benneteket ez új évben a Zsid.12:1-el: „Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg, az előttünk levő pályát.”
Testvéri szeretettel, Anditól:)

hargitai szilveszter (2009-2010)

Isten kegyelméből, az ifjúság nagyobb része a hargitai szilveszterezésen vehetett részt, ami 2009.12.30. kezdődött, és 2010.01.02. ért véget.

Számomra ez különleges szilveszter volt, mert még nem volt lehetőségem itt szilveszterezni. A második dolog, amiért különleges volt az az, hogy Isten jelenlétét talán jobban éreztem. Minden egyes alkalommal szólt hozzám. Pont jól jött a téma, az Istennel való kapcsolatom az utóbbi időben sajnos gyengült. Tudtam azt, hogy valami hiba csúszott be az életembe, ami megállít abban, hogy fejlődjek. A választ világosan elém tárta Isten. A bizalom. Bíznom kell Benne ahhoz, hogy a kapcsolatunk szoros legyen. Az embereknél is így működik. Akiben nem bízunk, azzal nem tudunk szoros kapcsolatban lenni. Sokszor nekem is nehéz bízni, hinni olyan dolgokban, amik kilátástalannak tűnnek számomra. Viszont tudom azt, hogy Istennél semmi sem lehetetlen.

Úgy testileg, mint lelkileg volt bővel eledelünk. Finom ételeket készítettek a konyhások, és a közös együttlétek a kápolnában áldásosak voltak, úgy gondolom mindannyiunknak. Jó volt minden reggel és este együtt énekelni az Úrnak. Minden ének szólt hozzám, főleg a himnusz. „Ha úgy tűnik, túl nagy a próba” című éneknél. Megfigyeltem azt, hogy amikor azt a részt énekeltük, hogy „Nem adom fel”, mintha erőteljesebben énekeltük volna. És ez a lényeg többek között a hívő életben. Ne add fel! Bármilyen nehéz is, nem adhatjuk fel. Már csak azért is, mert Isten nem hiába van mellettünk, Ő a mi támaszunk.

Óév estéjét, és az újév első perceit imádkozva tölthettük. Nagyon jó érzés volt az, hogy én is ott lehettem, és nem máshol. Milyen jó dolgunk van nekünk, hívőknek, hogy nem úgy telnek az ünnepek, a szilveszterezések, hogy jól leisszuk magunkat, másnap meg azt se tudjuk, hogy milyen világon vagyunk. Istennel fejeztük be a 2009-es évet, és Vele keztük a 2010-es évet. Ezután következett az éjjeli vacsora, ami nagyon finom volt. Kb. 3-tól kezdődtek a jobbnál jobb játékok. Nagyon sokat nevettünk együtt, és talán jobban megismerhettük egymást. Reggel 9-kor a társaság nagyrésze ment pihenni egy keveset. Aztán 1kor volt a reggeli, az „ebéd” név alatt.

Az év első napján is rengeteg élményben volt részem. Az egyik akkor volt, amikor szabad program volt, de hallottam, hogy a kápolnában énekeltek. Én is csatlakoztam ahhoz a kis csapathoz. Egymás után énekeltük az énekeket, és úgy átjárt valami különös érzés. Jó az Urat együtt is, énekekkel dicsőíteni. Az esti alkalmon is volt lehetőség a bizonységtevésre. Tetszett az, hogy akárhányszor volt felkérés bizonyságtevésre, voltak jelentkezők. Nekem is lett volna bőven mit mondjak, csak nem mentem ki. Valami megállított. Nem is az, hogy jajj izgulok, mert tapasztaltam, hogy azon túl lehet lépni. Ezen is szeretnék változtatni a jövőben, hogy akármikor indít az Úr, engedjek Neki, hisz az más javát is szolgálja.

Sajnos, mint minden táborozási alkalomnak, ennek is elkövetkezett a vége. A végén mindenki maradni akar, mindig így van ez. Én is így voltam ezzel, de örülök annak a pár napnak, amit Isten adott nekem. Erőteljesebben állok neki a harcoknak, amik már elkezdődtek a táborban. És folytatódtak itt Aradon a suliban, a gyüliben, a családban, az elmémben, a szívemben.

Nagyon jó ötletnek tartom azt, hogy olvassuk ki a Bibliát ebben az évben. Én is elkezdtem olvasni rendszeresen (eddig), remélem továbbra is kitartok emellett. Ennek erejét már most érzem, és igenis van értelme..csak sokszor a lustaság eláraszt engem is, mint ahogy ez volt a múlt évben. Hála az Úrnak még tart a kegyelem számomra is, és még van lehetőség javítani.

Kívánok nektek sok erőt a harcokhoz, kitartást, ne adjuk fel, hisz Isten van a jobbunkon, és támogat minket. A jutalom nem fog elmaradni. Bátorítani szeretnélek titeket is egy gondolattal, amit a 2009-es év utolsó perceiben kaptam. Ez így szól:

„A megbocsátó szeretet egy áldott év(élet) titka.”

Heni

Ja, és egy képválogatást is meg lehet nézni:)

itt. Beszéljenek a képek!