Gondoltam, hogy felrakok egy rövid kis beszámolót a Karácsonyról. Az egyik osztálytársam írta meg, egyből vállalkozott rá. Kicsit más szemszögből a Karácsony.
Márknak hívják, más felekezetből való, de ez mit sem számít. Ezért is gondoltam, hogy kirakom ezt "több szem elé", hogy kicsit beleláthassunk mások gondolataiba is, az ünneppel kapcsolatosan.
Ő így látja a Karácsonyt:
Mit is jelent számomra a Karácsony? Talán sokaknak az első dolog ami eszébe jut, az a megszokott mondás: Karácsony, a szeretet ünnepe. Lényegében szerintem így is van, a szeretet belőle legtöbbször igaz. De mi van magával az ÜNNEP szóval?
Az ünnep kifejezés eltörpül a kirakatok között sétálva, elveszti a lényeget…
Ajándékokkal halmozzuk el szeretteinket, örömet szerzünk nekik, szerintem ezt nem csak most kellene gyakorolni, arra ott van az év másik 364 napja. Lélekben szerezzünk inkább örömet, mint anyagi javakkal való elhalmozással.
Számomra ilyenkor teljesen más értelmet nyer a Szeretet és az Ünnep. Szeretettel adni sokkal többet jelent, mint bármit is kapni. Ilyenkor összegyűl a család. Legjobb alkalom arra, hogy szeretteinket igazán szeressük
Piciny családomban, Karácsonykor az első gyertyát nagyapám sírján gyújtjuk meg, és csak utána a karácsonyfán, ez az az ima ami úgy hagyja el ajkaimat, hogy minden szavát egy könnycseppel burkolom. Nagyapám Karácsonykor hagyott itt minket, de csak fizikailag, lélekben itt van velünk.
„Szeressük egymást, gyerekek“- mondja egy jól ismert dal. Karácsonykor kicsit másképp: őszintén, tiszta szívből.:)Márk rendszeresen olvassa blogunkat, és tiszta szívből kíván Áldott Ünnepeket az ifitagoknak. Köszönjük, Márk!:)
Kriszta