BAPTICUP- interjú a csapatkapitány és az aradi főszervező részéről
Szűcs Norbert: (a csapatkapitány)
2. Milyennek láttad a csapatszellemet és az összefogást a pályákon?
3. Két bajnokság után szerinted melyik csapattal volt a legnehezebb megküzdeni és miért?
4. A szervezők megpróbáltak igazi nagyvonalú bajnoksági hangulatot teremteni mindkét alkalommal. Szerinted melyek voltak azok az alkotóellemek, amelyek ezt a légkőrt létrehozták?
5. Hányadik helyig terveztek eljutni a 2011-es Bupticup-on?
1. Hát mivel nagyon szeretek focizni, ezért elmondhatom, hogy tényleg kellemes élményeim vannak a Bapticup alkalmairól. Nagyon jó volt a légkör, úgy a pályán, mint a pályán kivűl is. Ami nagyon kellemes meglepetésként ért, az a tavalyi elért eredményünk volt. Elmondhatom, hogy az ABBI csapatból senki nem gondolta volna, hogy el fogunk jutni egész az elődöntőig. Ez nem csak számomra egy jó élmény volt, hanem a csapat többi tagjának is.
2. Gondolom észre lehetett venni a viselkedésünkön a pályán, hogy ez egy keresztény rendezveny volt. Igaz, sokszor nehéz ősszetartani, amikor az ellenfél az idegszálainkon próbálja ki a tűrőképességünket és ezzel gyengül a csapatszellem is. Jó volt azt is látni, hogy az ellenféltől „porig alázott” csapatok nem hagyták magukat. Sokszor az ilyen csapatokban látom meg az igazi összefogást.
3. Most inkább a tavalyi bajnokságra hivatkozok, mivel az számomra érdekesebb és jobb volt. (Jó nah...csak azért, mert jobb eredményt értünk el:P) Tavaly a Zifi Fc. volt az a csapat, amelyikkel nehezebb volt megküzdeni. Miért is? Hát azért mert nekik a támadásuk „gyors és halálos” volt. Nehezen lehetett eljutni egész az ellenfél kapujáig, mivel a védekezésük is elég erős volt. Talán azért is nehézebb volt megküzdeni, mert bennünk volt az a tudat, hogy már az elődöntőt játszottuk, és már nagy volt a tét!
4. Szerintem a hangfelszerelés volt az az alkotóelem, ami igazi focibajnoksági légkört adott. Egy másik alkotóelem ami nagyon olyan „Champions League” légkört hozott, az a két döntős csapatot bekísérő kis srácok voltak. Úgy gondolom, nem csak én vagyok azon a véleményen, hogy a szervezés nagyon jól sikerült.
6. Hát, mint minden csapatkapitány álma és vágya, hogy a saját csapatát eljutassa a döntőig, majd a győztes kupát égnek emelni. Úgy konkrétan nem terveztűnk még semmit, de reméljük, hogy a tavalyi eredményt újból elérjük.
Kürti Gabi: (aradi főszervező)
Valamikor a 2009-es év januárjában fogalmazódott meg először az aradi ifihez tartozó fiúkban az az ötlet, hogy jó lenne egy focinapot szervezni a környező ifiknek, egyrészt focizás, másrészt kapcsolatápolás céljából. Eredetileg csak 3-4 csapatról lett volna szó, vagyis a legközelebbi 3 ifjúság csapata, viszont ahogy az idő telt, többen is ajánlották, hogy hívjuk meg a váradi ifik csapatait is. Végül, egyeztetve az Emabisz vezetőivel is, az a döntés született, hogy egy 12 csapatos bajnokságot szervezzünk, ahova a nagyobb ifjúságok csapatait hívjuk meg.
2. Milyen különbséget látsz az első és a második alkalom között?
Hadd említsek néhány dolgot, ami szervezési szinten más volt a két alkalommal, emellett persze a résztvevők meglátása teszi teljessé a képet.
Kezdeném azzal, hogy a 2009-es bajnokság szervezésénél nem voltak előzetes tapasztalatok, amelyek kiindulópontként szolgáltak volna. Ezért volt az sokkal izgalmasabb, de rizikósabb is. A 2010-es BaptiCup szervezésében az volt a feladatunk Dáviddal, hogy az előző évi bajnokságot „pofozgassuk” legjobb meglátásunk szerint. Emellett talán a legnagyobb különbség az lenne, hogy míg tavaly, az idő szorítása miatt, csak reménykedni mertem abban, hogy a focinap, a focizás mellett, hordozni fog valami fentről jövő üzenetet is, addig az idén már tudatosan úgy építettük fel a programot, hogy a tanítás előtérben legyen. Nagyon aktuálisnak látjuk azt az üzenetet, ami elhangzott, hisszük, hogy Isten tényleg ott akar lenni velünk és bennünk a focipályán is, és nem akar a cserepadon maradni. Így visszanézve mind 2 torna alatt éreztem úgy a tavalyi fórum, mind az idei tanítás erejét, persze ez utóbbi alaposabb változásokat hoz, remélem minden focista életfelfogásában. Fontos változás az, hogy mivel ennek a bajnokságnak a legnagyobb értéke szerintem, a közösségformáló jelleg, meg kellett találni azt a metódust, hogy miként vehetünk rá minden résztvevőt arra, hogy ne utazzon haza, csak a díjkiosztás után. Ennek érdekében idén helyosztók is voltak (5.-8. hely, illetve 9.-12. hely ) , s így minden csapat a nap folyamán lejátszhatott minimum 4 mérkőzést.
Különbség a tavalyi évhez képest, hogy idén akármelyik erdélyi magyar baptista ifjúsági közösségnek lehetősége volt jelentkezni.
3. Mint szervező melyek voltak azok a feladatok, amelyekkel a legnehezebb volt megküzdened?
Huhhh...hát a legnehebb az volt, hogy a meglévő ötleteket, gondolatokat, stratégiát át kellett adni a szervezőknek. Ebben nem az jelentett akadályt , hogy az aradi szervezők képtelenek megoldani a feladatukat, hanem az, hogy mivel Kolozsváron vagyok egyetemi év közben, ezért másfél hét kevés volt arra, a húsvéti szünetben, hogy minden egyes szervezővel találkozzam, elmagyarázzam neki a feladatát, s megérezze ebből azt, hogy felelősség van rajta, s tudja adaptálni majd gyakorlatban. Egy ilyen kaliberü szervezés 95 %- os hatékonyságához, bőven kell 2-3 hónap, de ennyit meg nem szerettünk volna belefektetni, egy olyan rendezvénybe, ami nagyon pozitív dolgokat hordoz magában, de azért ennyi energia-, s időbefektetéssel szerintem más formában sokkal többet tehetünk „Isten országának építéséért”.
Itt is szeretnék köszönetet mondani az aradi fiataloknak, s gyülekezetnek, mert a lehető legnagyobb jószándékkal álltak hozzá a kéréseinkhez, segítettek, s jól megoldották feladatukat, mégha néha improvizáció segítségével is.
Hadd említsek itt is egy gyakorlatibb dolgot, ami nehézség volt, s sajnos még most sem tudom, az igazi megoldást: s ez a döntő helyszíne. Két tényező van amit ilyenkor szokás figyelembe venni. Az egyik a pálya burkolata, minősége, a másik pedig, annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy minden néző kényelmes körülmények között tudja figyelni az eseményeket. Nos, mivel nem volt olyan pálya amelyik mindkét kritériumot fedi, ezért mi délelőtt a minőséget választottuk,, délután a második opciót választottuk, avval a ténnyel szemben, hogy a legjobb minőségű legyen a pálya.
4. Milyen visszhangokat lehet hallani két Bapticup után?
Nem annyira tájékozodtam, s nem is hiszem, hogy fogok, de az építő kritikákat szivesen fogadtuk. Itt említeném meg azt a hiányosságunkat, hogy nem úgy fogalmaztuk meg a kritérumokat, hogy azok támadhatatlanok legyenek. Ezért elnézéseteket kérjük, de hálát adok azért, mert voltak olyan fiatalok, akik nem a hátunk mögött fejezték ki nemtetszésüket, és végül Isten formálta őket is, s minket is, mégha mégsem sikerült egyezségre jutni a kérdést illetően, de abban igen, hogy fontosabb nekünk Isten, meg a kapcsolat, mint egy vitatott kérdés.
5. Milyen benfentes információkat lehet megtudni a 2011-es Bupticup-ról?
Ezt én is kérdezhetném J.....Mindkettőnknek az az álláspontunk, hogy szívesen átadjuk más fiataloknak ezt a kezdeményezést. Mármint, ha már bajnokságról van szó, akkor úgy fogalmazok, hogy „fel van dobva (rúgva) a labda. Vagyis nem érezzünk jogunknak, hogy mi szervezzük a 2011- es Bapticup-ot, vagy hogy Aradon legyen. Emelett szivesen segítünk tapasztalatokkal, ötletekkel, adatbázisokkal.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése